14. fejezet

  Meghoztam az új részt, lécci kommizatok és kitettem egy kérdést, örülnék, ha szavaznátok, mert , így akkor tudnám, hogy mit szeretnétek ... jó olvasást :)

Másnap fáradtan keltem, ki mint aki nem aludt semmit éjszaka, és a kedvem is ramaty volt , amíg ki nem nézte az ablakon.  Ránézésre elég nagy hó volt már odakint és még mindig esik. Szép Karácsonyunk lesz. A látottak után , már boldogan ugráltam kifele

-Törpillaa, végre egy ugyanolyan idióta, mint én- üdvözöl boldogan Chris és megpörgetet a levegőben

-Miről maradtam le?-néztem a  többiek felé , mire 3 an elkezdték egyszerre  magyarázni a dolgokat, én meg csak bólogattam, mint aki mindent ért.

-Úúúú , húzunk télapó csomagokat?-nézett ránk Page kutyaszemekkel

-Nem lehet belőle semmi rossz…és összehozná a csapatot…szerintem, igen , de mindenkinek saját kezűleg csinálja az ajándékot, rendben ?- nézet szét Kim és látszólag mindenkinek tetszett az ötlet.

-5 kor elmegyünk korizni? Tudok egy viszonylag elhagyatott helyet . –kérdezte Dave

-Lécciii-nézettünk kölyök szemekkel Jassicával Kimre, mert előre sejtettük a válaszát.

-Nem leszek én a gonosz boszorka, hívd fel apudat, és beszéld meg vele.-válaszolt ránk sem nézve.

Pár perc múlva már be is jött hozzánk és örömmel konstatálta , hogy megengedte, de jönnek ,majd oda pár ember segíteni, mert ha ki akarunk menni és bármi történne jó ha több kém van ott. Befejeztük a reggelit és mi lányok mézeskalácsokat kezdtünk el sütni a 2 fiú  meg fogott pár égősort és kimentek arra a jégpályára , hogy letakarítsák a havat és este legyen világítás. Hát a kinézete elég béna lett, de sokat dolgoztunk vele, és személyre szabottakat is csináltunk ,közben pedig a rádióban szóló dalokra táncoltunk és énekeltünk , majd ha már a konyhában voltunk  akkor én meg Page az ebédet is összedobtuk. Beszélgetésünk közbe tudtam meg , hogy ő nem igazán tud főzni ,mert elvesztette szüleit és nem volt , aki megtanítsa. Jól kijöttünk és sokat nevettünk közbe , teljesen életvidám lány . Ha szomorú vagy és ránézel tuti feldobja a hangulatodat eggyel.   Vártunk még a fiukra , de 1 órákkor mégis leültünk nélkülük. Már az utolsó falatokat ettük, mikor bejöttek. Az arcukat kicsípte a hideg a ruhájuk meg teljesen át volt ázva…kimerném nézni belőlük, hogy hó csatáztak , vagy valami hasonló történt. Picit játszották a megsértődöttet, hogy nem vártuk meg őket, amíg ők miattunk dolgoztak a mínusz fokokban , csakhogy jól érezzük magunkat.  Volt egy kis időnk és megnéztük a lányokkal a Hajnalhasadás II.-t Pont azt beszéltük ki mikor csatlakozott hozzánk a két jómadár.

-          Ó ne már, azt hittük már vége van annak a zizi nek-huzta fel az orrát Dave

-          Nyugi haver, utolsó rész, többet nem hallunk rolluk-vígaztalta a barátja

-          -Kár…Jacob volt a kedvencem , de legalább lesz más filme is –ragyogott fel a szemünk Jassicával egyszerre. Mi Jakob pártiak vagyunk a többiek meg Edwardé.

-          Nem értem mi jó abban… az egyik hideg, csillog és fapofa a másik meg hülye kinézetű izomagy…

-          Tévedés –ütöttünk belé.-Romantikus, aranyos a másik meg áhh jó kinézetű, és azok a kockák-olvadoztunk

Ezek után meg jött a mikulás hózás. Nem sok időnk volt megcsinálni az ajándékokat , mert rettenetesen közeledett a 6. a, de majd igyekezünk. Page ugrándozott végig a kalappal a kezében és mindenki húzott egy nevet. Mikor hozzám ért a hasam görcsbe rándult. Csak egy névre koncentráltam és izgatottan néztem meg a papírt, de nem az volt akire számítottam. A lapon Chris neve ált. Végűlis, annyira nem baj, csak hát mégis jobb lett volna Dave.

Senki nem nézet senkire , mert akkor elárulták volna magukat . Eltettük zsebre a cetliket ,majd Page mindenkinek a kezébe lapokat adott, mi meg értetlenül néztünk rá…

-Karácsonyi kívánság.. olvastam egyszer, hogy egy reménytelen nő December 1.én bedobta az összes kívánságát a tűzbe és , ami a papíron volt valóra vált..

-Csak egy dajka mese-nyújtotta vissza Kim a papírt , mire  Page csalódottan kezdte volna összeszedni, de én ráírtam az én kívánságomat, majd példámat követve Jassica sem adta oda , és lánc sorjában mindenki ráírta. Még Kim is visszakérte, de közben azt motyogta, hogy semmi értelme sincs, mire Page makacsul válaszolt, hogy a hitetleneknek tényleg nincs.  Szerintem sejtettétek a kívánságom, így nem okoznék meglepetést , ha leírnám. Kint forró csokit csináltam, amit majd magunkkal viszünk a pályára. A szobámba jó vastagon felöltöztem. Húztam fel egy harisnyát rá egy gatyát, egy rövid ujjút, amire egy kicsivel vékonyabb hosszút, a legtetejére pedig egy vastag kötött hóemberes pollót. a fejemre egyik kedvenc sapkámat húztam majd a téli kabátot és a mamutcsizmát. A többiek kint vártak, , hogy ne melegedjenek be. Mikor Kim is mellénk ért, a kocsiba szálltunk és odafele mentünk. Szakadt a hó , viszont a várost nem láttam, pedig rettenetesen kíváncsi vagyok, mi lett abból, így éjszakára.  Fél óra alatt oda is értünk és mindenki egy korcsolya cipőt húzott fel. Csak mikor végeztem a cipő szoros bekötésével vettem észre a tájat. Gyönyörű szép volt.  A fiúk jó munkát végeztek, mert a jégen, csak pár milliméter hó volt. A pálya körül volt kerítve , amire égősor volt felfutatva , így az egész pálya arany színben pompázott. Volt pár nagyobb oszlop és azokat sem hagyták csupaszon.  Mi lányok a jégre léptünk és legelsőnek csak a korlát menténk csúszkáltunk ,közben  segítettünk Page-nek, mert ő életében csak 1xszer korcsolyázott, de akkoris majdnem belefulladt, elmondása szerint. Dave is csatlakozott közénk én meg megpróbáltam beráncigálni Chris-t , de nem nagy sikerrel. Fél órámba telt mire rábeszéltem , hogy segítek , vegyen példát Pageről, neki is sikerült, nem olyan életveszélyes ez. Hát tévedtem…az ő számára talán az.  Amint beért rögtön elesett utána meg 5 percbe telt , amíg felállt.  Ezután jött , csak a neheze, az elindulás.  Mellette maradtam, mert engem is nyugodtan tanítottak korcsolyázni, és a sok esésem ellenére is mindig felállítottak és segítettek. Már többen mutogattunk neki, és rengeteget nevettünk. Körűbelűl 1óra múlva már tudott nagyjából haladni , úgyhogy mindenki ment arra amerre akart. Elsősorban tettünk pár gyors kört, már aki… utána meg jött a kori fogó , az egész jó hangulatban telt, majd hírtelen hátulról lökést éreztem , amitől majdnem felborultam , de elkapták a derekam és mikor megfordultam Dave ragyogó szemével találtam szembe magam és piros arcával. Egyik kezével megragadta a karom, majd örült módjára táncolni kezdett velem.  Párszor el is estünk , mire lassított . Körbenéztem és  láttam a többiek boldog arcát. Chris és Jassica egymás kezét fogva koriztak, félreértés ne essék, elvileg azért fogják egymás kezét, hogyha Chris elesne legyen aki megtartsa.  Kim fotózott , Page pedig kint forró csokizott  és hatalmas mosollyal nézett felénk, mire viszonoztam a mosolyát. Sokat erőltetnem nem kellet, mert tényleg boldog voltam.  Visszanéztem Dave szemébe , és ő is csak az ennyimet nézte, de sokszor lekalandozott a számra.

-Ha fagyöngy alatt állnánk megcsókolnál?-kérdezte halkan.

-Meg. Egy hagyomány a fagyöngy alatti csók nem?-adtam meg a választ, bár nem értem  minek fagyöngy a csókhoz.

-De, az..bocsi, muszáj innom ..-ment hátrébb , majd kifele korcsolyázott.

  Zavarodottan néztem utána, majd a többiek felé mentem.

-Hol a segítő csapat?-kérdeztem tőlük

-Ott jönnek

- A mutatott irány felé néztem  egy szőke göndörkés, gyönyörű lány ugrott Dave nyakába.  A fiú meglepetten nézett rá majd hirtelen fülig érő mosoly terült szét az arcán és felkapta a lányt a  levegőbe megpörgette párszor és szorosan, hosszasan átölelte. Ekkor térhettem vissza a valóságba ,  mert most jutott el a barátaim szavai , akik ki tudja miien ideje beszéltek hozzám.

-Minden rendben-válaszoltam a legutóbb felfogott kérdésre és műmosollyal néztem arcukba.

-Na mit csináljunk?

-Lady- csókolt kezet nekem valaki , mire odafordultam Tyler csoki szemeivel találtam szembe magam.

-Szia-mosolyogtam.-Hogyhogy te is jöttél?

-Hát nem önszántamból, de berendeltek. –a kapuhoz néztem ,ahol még plusz 5 ember álldogált.

-Értem , és bocsi.

-Semmi, miattad megéri.-jött közelebb .-Nem jössz? –mutatott a fejével egy félkört a pályán.

-De, szívesen.-és karon fogott, majd együtt indultunk el. Elakartam volna húzni a kezem, de ő nem engedte.

-Őmm, van már párod a karácsonyi bálra?

-Karácsonyi bál?

-Persze, mindenévben rendeznek egyet, amolyan összetartós szar . Gondolom idén téged is meghívnak , mert mégse maradhatsz egyedül és ez kötelező , mindenkinek.

-Áhhh , értem. Nem még nincs.

-Lenne kedved velem jönni?

-Hát nem tudom, még átgondolom jó?

-Rendben .-A körözésünket Chris szakította félbe , lassan odaesett hozzánk és belém karolt.

-Átvenném-nézett mosollyal  Tylerre

-Héé, nem vagyok csomag..-de mintha meg sem hallották volna néztek egymással  farkasszemet.

Egy biccentéssel felfogta Tyler és lassan elengedte a kezem.   Elkezdtünk Chrissel lassan menni  én meg , csak szösziék felé néztem. Boldogan magyaráztak egymásnak valamit, majd a lány egy puszit adott az arcára. Teljesen féltékeny voltam. Őt puszilgatja, nevetgél vele, …lecserélt. 

-Ne nézd ennyire őket, mert el fogsz esni.

-Szar látni őket.

-Tudom. Lana egyet jegyezz meg, de azt nagyon… Tyler nem a legmegfelelőbb módja a bosszúra, sőt..

-Tudom, nem is bosszúból csináltam. Ki az a lány?

-Vanessa . Nem kell féltékenykedned..

-Nem vagyok féltékeny.-hazudtam

-Áhh dehogy, -kezdett kisebb nevetésbe majd aranyosan közölte velem , mint a kisgyerekekkel , hogy ölni tudok a szememmel.

-Nem érdekel. De nézz rá..puszilgatják egymást , nevetgélnek és ott forró csokiznak. Látszólag nagyon jól megvannak. Nekem kéne ott lennem, de ami a legrosszabb, hogy ha beleszeret össze fog vele jönni , mert a mi kis szöszink , kém tehát nem kell félteni. Mert a mi kis szöszink , jól néz ki és jó a társasága. Mert élvezzük a szöszike hangját, szemét és az összes vele együtt eltöltött percet..-és még folyattam volna, de Chris szorosan átölelt.

-Ne csináld ezt…csak marcangolod magad. Semmivel nem jobb a te általad szöszikének hívott Vanessa.  1 éve is volt szöszike, de akkor téged választott.

-De már elmúlt , az az egy év. Már minden más..

-Minden azért nem..Lana..nem kell benne vetélytársat látnod..Davnek , csak egy barát.

-És minden barátját puszival és karba kapott pörgéssel üdvözli? –kérdeztem morcosan

-Nem, de ne rágd magad többé ezen..Otthon megbeszéljük, csak már elégé hallótávolságban vagyunk .  Megköszöntem neki, majd odacsúsztunk a többiekhez. Mindenki  a jégen volt egy kis csoportba és poénkodtak, nevettek, beszéltek. Ott voltam közöttük, de mégsem éreztem , így. Azt sugallták felém, hogy én nem tartozom ide, semmi keresnivalóm itt.

-Úgye engem is megmentenél?-kérdezte kacéran a szőkeség

-Bármikor drágám.-válaszolt Dave röhögve.

-Neked , csak édes.- válaszolt

- áhh, de hiányoztál.-mosolygott felé Dave

-Csodálkoztam volna , ha nem

-Egoista. –röhögte és kicsit meglökte, de a lány belé kapaszkodott, így magával ragadta Davet is, én láttam , hogy a szöszi mintha direkt akarta volna és még rásegített volna a dolgokra , de hátra esése közben magával húzza Davet is. Elkaptam onnan a szemem és , csak a többieket néztem , akik mindenféle „poénos” dolgot kiabáltak nekik. Talán tényleg viccesek voltak, de most nem bírtam értékelni. Éreztek a keserű féltékenységet, és , csak arra koncentráljak, hogy ne jöjjön vissza az ebéd , mert rosszul leszek ezektől. Később már mindenki viccelődött mindenkivel, de engem kihagytak. Mintha ott se lennék. Gondoltam az se tűnik fel senkinek, hogy eltűnök, ezért kiballagtam a lelátós részre. Már az utolsó siklásokat tetem meg mire oldalra csúsztam és kibicsaklott a lábam. Eszméletlenül fájt, de senki nem vett észre. Feltornáztam magam és arra néztem , de még most is ,csak röhögtek, pedig nem voltam valami halk. Fél lábon kihúztam magam és leültem a földre. Levettem a cipőt, a lábam egy kissé lila , duzzadt volt az egyik  részen. Kintről őket néztem és , csak magamat hergeltem, hogy mekkora egy szerencsétlenség vagyok, senkinek nem számítok. Látszólag megvannak nélkülem is és magamat kezdtem összehasonlítani szöszikével. Akárhogy nézem a lány jobban van az ott lévő összes emberrel. Még Chris is bírja mert néha átkarolja , illetve jó pofizik vele.  Egy jó vicc után összepacsizik Jassel és vigasztalja Page-t.  A táj  már nem nézett ki olyan fényesen , ahogy Davere és a körülötte suhanó Vanessára néztem.  A fiú elkapja és magához húzza. A lány kacérkodott vele, ami elnyerte a kívánt hatást, Dave sem hagyta magát, belement a játékba.  A másik oldalon még mindig a jókedvű csapat állt.  Már egy óra telt el, mire Jassicának feltűnt, hogy hiányzok a képből. Mellém jött .

-Sajnálom, nem vet-

-Semmi gond, jobbak voltak az ottaniak, megértem.-igazándiból fájt , hogy még neki se tűnök fel, de én tehetek róla

-Jajj Lana..tényleg nagyon sajnálom.-és láttam a szemében a megbánó könnyeket . Képtelen voltam rá haragudni , így átöleltem, jó szorosan, aminek az lett a végeredménye , hogy halkan potyogni kezdett a könnyeim. Mikor elengedett letörölte a könnyeim és oda súgta , hogy még egy picit legen erős. Könnyű azt mondani…

-Mi történt a lábaddal?-pillantott rám ijedve, de újra a lábamat nézte

-Kifele jövet elcsúsztam és kiment.

-Basszus, ez nagyon lila.

-Látom…érzem a hatását…

-Fáj?

-Neemmm , dehogy is…

-Jó tudom, hülye kérdés..  ömm muti..- közelebb megnézte és tisztázta, hogyha ma beköti , akkor holnapra már ,csak picit fog sajogni. Miért is ne, ha nem kell egyik helyre már a kötés ,kerül máshova..

Véletlen néztem az újdonsült galambpárra . Ugyanaz , ami eddig.

-Mennyünk haza.-kérlelően néztem rá , nem is kellett többet könyörögnöm ment oda szólni a többieknek. 

-Áhh gyere segítek-szolt Dave és már nyúlt volna alám

-Hagyd , majd más segít.

- Ne hülyéskedj, gyere

-Tyler, kérlek, segítesz?-néztem a mellém érő fiúra  az egyik  legaranyosabb pillantásommal.

Nem is kellet neki kétszer szólni rögtön felkapott és , mint a hópihével közlekedett volna, úgy vitt az autó felé. Visszapillantásból láttam Dave lesokkolt , csalódott és egyben dühös arcát.  Mellém ült Jassica,ő mellé Chris , előre pedig a vezető ülésbe Kim , majd a mellette lévő két ülésbe Page és Dave a legszélére. Kisbuszban utazunk, így elférünk mind a 6an. Chris a fejét rázta nemlegesen. Láttam rajta, hogy mindjárt kitör belőle a”ezt nem kellet volna” „én megmondtam , lásd meg majd a következményét” és a hasonló mondatok, de elkaptam a fejem és csak a tájat néztem. A ház előtt Dave kiugrott a kocsiból és berontott az ajtón, majd bevágta maga mögött. Chris besegített a házba Jassica meg bekötözte a lábam. Egész idő alatt halottam , hogy a mi kis ideges Rómeónk a boxzsákot püföli , de nem bírt meghatni. Ő csinálta magának , hogy Tyler segítséget kértem..vagy valami rosszat csináltam volna?

13.fejezet

 Meghoztam a részt. Igazándiból már tegnap kész volt az egész, csak nem éreztem jónak, gondoltam majd ma suli után hozzá írok, de semmit nem tudtam :S lécci komizzatok *.*

Már vagy 2 órája utazunk . A kocsiba meleg van a fűtés miatt, de kint -5 °C ok szállonganak és elégé be van borulva.   Nincs meg a szokásos hangulat, mindenki  csöndbe hallgatja a rádióból szóló dalokat. Kim vezet , ezt tartottuk a legjobb döntésnek. Legalábbis a háznál még Page és Jass veszekedett , de Kim elvette a kulcsot . Senki nem mert ellenszegülni , így csak beültünk a kocsiba.

-Messze vagyunk még?-kérdezte vagy inkább nyávogta Page

-Már csak 1 óra.-válaszolt a sofőr és ennyit a beszélgetésről.

Még volt negyed óra hátra mikor egy újabb kisebb városon mentünk át.  A boltok díszek lógtak és a házakon is dolgoztak a családok.  A szerelmesek sétáltak és itt már eshetett a hó, igaz nem sok, de van talán 1 cm -er a földön.

Elhagytuk azt a helyet és egy ideig földes úton döcögtünk , majd egy házhoz érkeztünk. Hasonlóan nézett ki , mint az előző ,de ennek volt emeleti része. Kiszálltunk és mindenki nyújtózkodott. Teljesen elzsibbadtak a végtagjaink.  A másik kocsit Chris vezette, utánunk gördült be. Mindannyian a házat néztük, nekem sokkal jobban tetszett ez , mint az előző.

-Nézzünk körül és , akkor bevisszük a cuccokat- adta az utasítást Kim , mi meg a jól viselkedő csapat , így tettünk.

Amint beléptünk egy kis takaros nappaliba toppantunk be, amiből 4 szoba nyílt  . Az egyikben konyha , a másikban gyakorló szoba, majd egy kis takaros fürdő és legutoljára egy hatalmas konyha volt. Ennek nem volt igazándiból ajtaja inkább ,csak egy boltív. A nappaliban található volt egy hatalmas téglából kirakott kandalló , ami megadta a hangulatot. A szoba végén egy kis lépcső vezetett fel. Itt is volt egy nappali féleség , de ez már nem volt ,olyan felszerelt , mint a lenti. Mindenkinek meg volt jelölve a szobája és egy hatalmas fürdő is volt  kialakítva. A szoba egyik felén egy gyönyörű teraszt is beépítettek. Volt még pluszba egy kis létra szerű , de az a padlásra vezetett, ahova Dave nem akart beengedni. Nem tudom miért..

Ezek után behoztuk a cuccokat és mindenki kipakolt. Az egész ház gyönyörű volt és otthonosan volt berendezve…

-De nyomott kedved van-szólalt meg Jassica

-Csak gondolkodtam – rendeztem le ennyivel

-Díszítsük fel a házat-ajánlotta fel Page és már ugrált is a díszek felé.  Chris zenét indított és kívülről kezdtük  a díszítést.  A gerendára , meg mindenhova ahol volt hely és lehetett égő sort tekertünk , az ajtóra, ablakokra meg díszeket tettünk.  Az udvarra hó embert,Télapót és rénszarvast állítottunk fel , a kis házat meg csupaszon hagytuk. A ház belsejét is rendesen kidíszítettük. Minden egyes négyzetmétere karácsonyi hangulatról árulkodott.  Fáradtan ültünk le a nappaliba és boldogan néztük  a munkánkat. Este 6 óra volt , de eszméletlen sötétség, így felkapcsoltuk az égő sorokat. Ekkor viszont észrevettük az első pihéket , aminek boldogan örültem. Na jó ne szépítsük elkezdtem vinnyogni , mint a malacok és örömömben még ugráltam is. Na ilyenkor nem érezem magam normálisnak , de ez itt nem számit. Bementünk és beszélni kezdtünk a lányokkal , mire a két srác csatlakozott ,de nem akár hogy. Mind a ketten gitározva jöttek be és  énekeltek. Legelsőnek Chris aztán beleszólt Dave is .Már nem is csodálkozok , hogy még valamit nem tudtam róla. Remekül csenget együtt a hangjuk mi pedig tapsoltuk a dallamot.

-Okés mi legyen a következő ? Olyat amit ti is tudtok ne csak mi legyünk berekedve holnap-mosolygott angyalian Dave .Róhat jól áll a gitár a kezében-áhh

-One direction-I should have kiss you?-kérdezte Jassica és felém nézett. Meséltem neki arról az estéről , csak erre gondolhat.

-Biztos, hogy nem énekelünk olyat..-ellenkezett Kim és Chris egyszerre.

- Van dalszöveg meg kottád?-nézett Dave Jassicára. Hát ez rossz ötlet volt mert egy hatalmas directioner és amit csak lehet ő begyűlytöt. Mesélt nekem is róluk és a számait is meghallgattatta már vagy ezerszer. Igazándiból Jassicának nagyon kiismerhetetlen stílusa van , mert olyanokat tudtam meg , amit ránézésre nem is gondoltam volna , de erre mondják , hogy ne külső alapján ítélkezz.  Pár másodperc után már Dave olvasta a kottát a végén meg egyértelműen a szemembe nézett mosolyogva a fejét rázta ,majd fáradtan a halántékára tette a kezét és megdörzsölte azt.

-Bocsi , de majd máskor - nézett Jasicára , aki megértően bólogatott aztán egy másik ötletet adott, ez utal egy ismert pörgős számot kezdtünk el énekelni.  Olyanokat választottunk , amiket mindenki ismert , így ha nem is a legjobb hanggal ,bár nem voltunk rémesek, de velük énekeltünk és ,csak a hangulat számított , ám ennek Patric vetett véget és mellette egy szőke fiú jött be.

-Sziasztok,-köszöntek egyszerre. Ahogy a többiek reakciójából vettem észre nem igazán kedvelték a srácot.

-Tyler-ölelt át és én is bemutatkoztam.

-Fejlemények?-tért rá Dave.

-Tényleg volt ott valaki..-kezdte el mondani , de Chris félbeszakította

-De hát mindent átnéztünk. Senki nem volt ott.

- Mondanám , ha nem szakítanál félbe. Szóval  Két óra után sikerült egy aprócska nyomot találnunk. A kesztyű egy halvány görbületet hagyott az ablakon, ami még nem is lehetne feltűnő , de ő azt akarta , hogy lássuk. Mikor Lana kiszaladt a szobából a ház tetőre mászott és ott volt egy darabig. Egy 26.12. –ost rajzolt a kéményre és egy lapot hagyott ott ,az írás jelentését a tudósok vizsgálják , ahogy a számot is.. Szeretnétek ha itt hagynám Tayler-t segítségnek?

-Nem. Van fényképetek a papírról?-kérdezte a fia.

-Ezekkel nem nektek kell foglalkozni.. ti csak érezzétek jól magatokat és teljesítsétek a munkát.  Ha karácsonyig nem lenne meg, keresünk egy másfajta módot, mert mégis  Karácsony, aki tud legyen a családjával..

-Hogy találta meg a házat?-kérdezte Kim hitetlenkedve

-Nem tudjuk, minden esetre ide már nem jön tanár, hátha őt követte. A leckéket , majd bepótoljátok.

-Kint megvárlak , túlságosan feszült a hangulat –nézett Davere, aki néha fenyegető pillantásokkal nézte - Császtok és Lana..jóéjszakát.

Ezzel a fiú eltűnt , mire Dave egy csicskát mormogott utána Patric meg a fejét rázta. Ezek után Pat a többiekkel valami munkával kapcsolatosat beszéltek , amit nem nagyon értettem, így jóindulatból Tyler után mentem, hogy ne unatkozzon egyedül.

-Merre?-kérdezte meg Dave halkan az udvaron

-A fiúhoz beszélgetni. Gondolom unatkozik és nem igazán értek semmit a bentiből . Hogyhogy utánam jöttél?

-Sejtettem , hogy mi a szándékod , de ma nem sodrod magad veszélybe. –Tyler még nem vett minket észre mert a kapun kívül volt nekünk háttal . A suttogásunk miatt nem halott hangokat , de mivel kezdett felénk fordulni Dave megragadta a kezem és a hátsó kis házba húzott be. A kis ablakból lehetett látni , ahogy felénk közeled és benéz a ház mögé , de mivel nem talál ott senkit visszamegy. Mikor levettem róla a szemeimet, csak akkor láttam meg milyen közel is van hozzám David. Este kijelentette , hogy csak barátok vagyunk , így a keze alatt kibújtam, ezzel eltávolodtam tőle és a házikóban kezdtem körül nézni.  Csak egy szoba volt, de az eszméletlen jól berendezve. Egy kisebb heverő , és a polcon pár fénykép album volt. Volt itt is egy kandalló ( az ággyal szemben ) rajta meg pár fénykép keret , ami a portól szinte láthatatlanná vált. A másik szekrényen néhány akció figura  és kocsik ültek.  Volt egy másik szekrény is amibe , mikor be akartam nézni Dave lefogta a kezem.

-Léci , azt ne –nézett rám féloldalas mosollyal , kérlelően

-Honnan tudod, hogy mi.. jézus, most …itt laktál 3 éve?-esett le a dolog

-Igen.. 10 éven át laktunk itt apával. Ismerem az egész környéket. Erről ne szólj senkinek. –és lehúzott a kanapéra a kandallóban meg tüzet rakott , mert eléggé hideg volt itt bent.

- Nem szólok. Ez a te  szobád , vagy birodalmad volt?

-Nem , a szobám az ahol most is vagyok,  ez inkább.. csak egy hely , ahova rosszabb napjaimon jöttem. Kiskoromba itt éreztem magam biztonságban, azután meg már hozzám nőt.

-De aranyos. –mosolyogtam és a tüzet néztem , de a pillantása égette a bőrömet, majd hallottam ahogy kezeit az arcára  rakja és mélyet sóhajt bele.

-Valami baj van?

-Minden renden.

-Miér mondtad, hogy bajba sodornám magam? Csak beszélgettem volna.

-Ő nem az a srác, aki csak úgy beszélget..minden lánytól akar valamit és gyakran meg is szerzi.

-Ahogy te is-mondtam szórakozottan -Miért van köztetek ez  a kapcsolat. Mert ahogy bent észrevettem , nem igazán vagytok puszi pajtások.

-Körübelül együtt kezdtük a suliban a kém tanulást. Egy darabig barát volt aztán eltávolodtunk. Ő verseny társat látott bennem  és mindig nálam jobban teljesített.  Abban a hitben élt, hogy mivel van felmenőm a kémeknél , így velem kivételeznek , pedig pont ellenkezőleg. Minidig megfelelően és a tudásomnál jobban kellett teljesítenem , mert mindig a szüleimhez és nevelő apámhoz hasonlítgattak. Ezután elkezdtük kihasználni azt, hogy hamar elcsábítgattuk a lányokat . Nem vagyok rá büszke, de bennem is volt egy ilyen fajta versengés , hogy vajon kinek megy jobban, kivel mennek el hamarabb randizni , de én nem használtam ki őket nem úgy mint ő.  Aztán ez a  tulajdonság már hozzám nőt, de eltértem a témától. Mindig megfelelhetnék van, kétszínű, nyalizós, és egoista. Általában ,ha nem úgy alakul valami , ahogy ő akarja akkor bunyózni kezd, és mindenkinek mindig keresztbe rak.- és még mesélt egy darabig pár kalandjukról ,de aztán elcsöndesült, ami azt jeleni ezt a témát nem akarja tovább boncolgatni.

-Mi van a szekrényben- kérdezte meg és hangomon hallani lehetett a kíváncsiságot ő meg hirtelen elröhögte magát aztán gyors a szájába harapott és , csak mosolyogva nézett rám

-Most mi az?! Semmi rosszat nem mondtam –és durcizni kezdtem

-Kíváncsiságban legyőzöl 2 gyereket is.

-Pont te mondod-néztem rá , mire csak megrángatta a vállát

-Majd megmutatom.

-Mikor?- kaptam rá a fejem

-Nem most , de hidd el megmutatom.

-Rendben. Mindenkivel ilyen vagy , mint velem?

- A-a. Veled totálisan máshogy viselkedem. Érthetetlen módon , de megbízok benned és.. – és itt abbahagyta

-És?

- Nincs és, azt hittem van, de nincs.

- Itt van a gitárod?

- A házban hagytam. Mert?

- Unatkozok és gondoltam , akkor megtaníthatnál.

-Ahoz már túl idős vagy..

-Mert? Bármikor el lehet kezdeni..

-Te tudod…végülis, ha úgy vesszük… héé mi az , hogy velem unatkozol?-háborodott fel és , most ő kezdett durcizni, mire megcsikiztem

-Mosolyogni, nem durcizni!- Ebből meg egy csikizés háború lett. Ahhoz képest , hogy 17 éves én meg 16 , néha nem igazán a korunkhoz illően viselkedünk.

-Css mennek el..-fogta be a számat és még jobban csikizet

-Így nem fog menni…-mondtam neki érhetetlenül , de megérthette ,mert elengedett. És a nyakamra tévedt a szeme ,majd hirtelen a szekrényhez lépet és levett egy nyakláncot. Sima fekete kötésen egy kék szív alakú kristály volt. Mögém lépett és egy gyors mozdulattal bekapcsolta , majd  kiszedte a hajamat és szembe fordított

-Ez..de gyönyörű. Miért kapom?

-Legyen…csak úgy mert jól áll.

-Honnan van?

-Egy küldetésemen találtam 15 éves koromban. Egy darabig a farmer zsebembe volt , kabalának használtam , akkori hitem szerint megvéd mindentől .- mosolygott rám, majd nekidőlt a szekrénynek.

-Miért hitted azt , hogy szerencsét hozz? Bevált?-kérdeztem, és próbáltam csillapítani magamat, mert rettenetesen örültem, hogy nekem adta.

-Mert aznap elkerültem egy robbanást azután meg egy darabig nem sérültem meg és a gyakorló pályát rendes idő alatt teljesítettem. Ezentúl te leszel a kabalám és mert neked most több szerencse kell , mint nekem. Életben kell, hogy maradj.-mosolygott aranyosan és a hajamat a fülem mögé tette.

-Köszönöm-búgtam a mellkasába . – Ezek után kimentünk és vissza ballagtunk a házba.

Gyors meleg vízzel letusoltam, majd a törölközőbe bugyulálva néztem a tükör előtt a nyakláncot és a sebeimet próbáltam egyedül bekötözni , de a fertőtlenítőt beleöntöttem a lábam sebébe.

-Csíp, csíp. -Ugráltam ki segítségért.

-Mit csináltál kis madárka..-kérdezte Chris és közelebbről megnézte a lábam , amitől majdnem hanyatt dobtam magam. Félreértés ne essék, csak nem birok fél lábon sokáig megállni.

Megkaptam a mai fejmosásomat is és Jassica lerendezett ,majd bekísért a szobámba. Ott pedig a dobozomban lévő emlékeimről meséltem , mire Dave nyitott be és lazán elindult felénk.

-Nem tudtam , hogy zavarok , de imádom a csajos estéket. Mit dumálunk ki.-Lesokkolva néztem rá , és mire közelebb jött volna átöleltem és kifele húztam.

-Ne már , soha nem voltam ilyenen- hisztizte

-Mert nem vagy csaj…. olyan mint a pasi este csak másabb…na gyere ki-húztam volna, de megadta magát , így kisétált velem, miközben az ujjainkat lazán össze kulcsolta.

-Mit nem szabadot , hogy meglássak?

-Semmit.

-Akkor bemegyek.

-Csak izé.. ilyen régi barátokat beszélünk ki.. Miért jöttél?

-Beszélni akartam volna veled, de akkor majd máskor.

-Már itt vagyok, mondjad.

-Mennyél be, rá ér.

Nem könyörögtettem magam bementem egy darabig beszéltünk utána  éjfél körül mindenki a saját ágyában aludt.

12.fejezett

Meghoztam a részt. Nem egészen , így terveztem , de , így sikerült. Ma valószínűleg hozok még egyet, nem vagyok benne biztos, majd kiderül. Jó olvasást.

Lesokkolva feküdtem az ágyon.  A szememet becsukva gondoltam vissza a mai napra; ahogy a kezemet fogta, az egész testemet átjárta a meleg.  Sütés közben a boldogság és most teljesen megőrjített a közelsége. Még előttem volt a szeme vágyakozó csillogása , de a benne lévő elhatározás is. Még éreztem az orromban a bolondító illatát és a számat súroló puha ajkát. Az arcomon égetett a puszija helye és elöntött a pír. Felálltam egy székre és levettem a kis dobozomból az egyik kedvenc képem. Még nyáron készült, amikor elvitt magával meglepi kirándulásra. A kezeibe tart , mint a menyasszonyokat és pont egy csókot adok neki, így egyikünk arca sem látszik. Egy könnycsepp csordult ki . Mielőtt még követné a többi gyors eltettem a párnám alá. Hiányzik a régi szép idő, amikor nevettünk, mosolyogtunk, hülyéskedtünk, együtt voltunk.  Az órára néztem és meglepve vettem észre, hogy már éjfél lesz egy perc múlva. Emlékszem , még abban a házban mondta Dave , hogy ő szokott éjfélkor kívánni. Bajom nem lehet belőle, kipróbálom , mennyire jön be az éjféli kívánás. Amint a számok ugyanazt mutatták elmormogtam magamba a kérésem és a konyha fele vettem az irányt ,mert jelzi a hasam a kihagyott vacsorát.

Sötét volt, már mindenki aludt és semmit nem láttam , még nincs hozzászokva a szemem a sötétséghez . Befordultam a  konyhába és befogtam a szám nehogy felsikoltsak.

-Nem vagyok ,olyan ijesztő –suttogta oda az éjszakai manó.

-Tudom, de nem számítottam rád.

-Kihagytam a vacsorát, most bepótlom.-mutatott a sütis tepsire.-Te hogyhogy itt?

-Össze érett az már? Hát én se ettem , szóval kéne valami.

-Gyere kóstold meg.-intett a fejével oda és egy szeletet nyújtott felém. Szeletet? vagy 3 embernek elég lenne még , így is , hogy már beleharapott. Elvettem tőle és a melletti székre ültem .Egyik lábamat felhúztam a másikra meg ráültem.

-Hát finom lett , de még érnie kéne.-állapítottam meg és a következő szeletet vágtam.

-Semmi baja, ez ,így jó.-és vágott utánam ő is egyet.

Pár perc csönd volt. Szerintem mind a ketten az előbbieken gondolkodunk, vagy, hogy-hogy kéne viselkedni a másikkal.Ebben biztos voltam mert az ő arca is zavarodottan más volt. Talán meg kéne beszélnünk. Sőt biztos. Egyszerre nyitottuk volna a szánkat , de gyorsabban becsuktam , így ő kezdeményezett.

-Ami 1 órával ezelőtt történt, bocsi , felejtsük el.-Hajtotta le a fejét.

-Nem lehet , hogy már túl sok mindent felejtettél el? Miért kéne ezt is ? Mert én nem vagyok , olyan , mint akikkel randizni szoktál?-természetes..miért is gondoltam, hogy más lesz..közelebb kerülünk , és ő elakarja felejteni.

-Talán sok mindent elfelejtettem és ez lesz a legutolsó amit elraktározok. Dehogy azért…jó igaz , más vagy, de a másság nem biztos , hogy rossz. -Simogatta meg az arcomat a hüvelyk ujjával .

-Mit jelentek számodra neked?-kérdeztem meg reménykedve, de elkaptam a fejem az ujjai elől. Visszatartottam véletlen még a levegőt is, amit remélem nem vett észre.

-Ugyan azt, mint én neked. Barátot . Nem tudom , miért tettem a délutánit, de ha bármi baj van számíthatsz rám, jó?-nézett a szemembe komolyan.

-Jó-válaszoltam tettetett mosollyal.

Beszélgettünk még egy darabig, de azok már olyan átlagos dolgok voltak. Ezek után bekísért a szobámba egy öleléssel elbúcsúzott és mindketten mentünk aludni. Újra elővettem a képet és néztem ,mikor még semmi gondunk nem volt, mikor felhőtlenül boldogok voltunk. Vajon most hazudott? Mert amit tesz és mond , abszolút nem ugyanaz…

Az ablak felé néztem és ott állt valaki. Ijesztő mosollyal néz ráma fekete ruhás, kalapot viselő fickó. Csak a szája látszik. Bepárásítja az ablakot és elkezd valamit ráírni. Az ereimbe megfagy a  vér , a szívem kihagy pár ütemet

-Segítség! Valaki!- Sikítom a rettegés közepette . Elképzelhetetlenül féltem.  Kinyitottam az ajtót , és mindenki szaladt felém, ahogy én feléjük.

-Van valaki az ablaknál-mondtam el egy szuszra, szerintem érhetően . Kim és  Jass a szobám fele ment Chris és Page , meg kifele szaladt, hogy elkapják ha menekülni indulna én meg a szobába maradtam . Dave elővett az egyik szekrényből egy fegyver és magához húzott. Mire lassan kezdet elönteni a biztonság.

-Megvédünk. Már biztonságban vagy.-nyugtatott és a szemével egy folytában figyelte a szobát.

-Gyertek be!-Kiabált a szobából Kim , mire elindultam Dave meg mögöttem figyelt.

-Itt semmi nem látszik , hogy lett volna valaki.

-Kint senki nincs.-jött be a szobába Chrissék és lihegve a térdükre támaszkodtak, de a fegyverüket még mindig tartották a kezükbe, amiről fogalmam sincs, hogy került hozzájuk.

-Lana, biztos láttál valakit?-kérdezte Page

-Ezer százalék.

-Nem lehet, hogy , csak elbóbiskoltál?-kérdezte Kim

-Biztos , hogy nem.- és a kép felé néztem , hogy megbizonyosodjak róla, nemcsak álmodtam, de az Dave kezébe volt.  Csak néztem, talán nem szabadott volna meglátnia..felismeri magát rajta? Eszébe jut az a nap?

-Aranyos pár voltatok-Mosolyog rám, de egy kis csalódottságot, esetleg bánatot hallok a hangjába és látok a szemébe, amit lehet , csak beképzeltem , mert mire pislogok , annak már nyoma sincs. A képet nyújtja felém én meg még mindig , csak őt nézem úgy vettem el. Láttam a többieken , mikor feléjük néztem , hogy hasonlóképp tettek , mint én.

-Figyi , behatolásnak semmi nyoma és kint sincs senki. Nem járhatott  itt az ég világon senki.  –Mondta nekem Chris és a többiek is helyeslően bólogattak.

-Tudom, hogy volt itt, láttam, és nem képzelődtem. – magyaráztam, de én is tudtam, hogy nem hisznek nekem. Az ablak felé tartatok ,de hiába nézek ki semmit nem találok.  Előttem van a kép, amit akkor láttam, de nincs itt semmi nyom, ahogy mondják. Megőrültem volna?

-Ma is kint maradunk jó? Bármi van tegyél ugyanígy , mi most azon nyomban hívjuk Patricot és tájékoztatjuk a történtekről - fejleményekről.-mondta Jassica a többiek nevében is. Megsimogatta a karomat  ahogy a többi lány , Christől meg egy ölelést kaptam.

-Mersz egyedül maradni itt? –kérdezte Dave

-Persze… hiszen , csak egy álom volt.-mondtam neki enyhe szarkazmussal a hangomban.

-Kint leszek , de ha gondolod, aludhatsz nálam is, vagy a többiek szobájában.

Erre bólintottam egyet, amit azt akarta jelenteni , hogy tudomásul vettem és megköszöntem, majd az ágyamba feküdtem vissza, de nem mertem lecsukni a szememet. Lehetséges ,hogy addig bebujt valamelyik szekrénybe , amíg én kifele mentem? Mennyi ideje volt? De , akkor az azt jeleni, hogy most is itt lehet velem együtt. Talán a túl sok horror nem tesz jót és teljesen megőrültem , de lehajoltam az ágy alá hátha ott van , de amint láttam , hogy üres , gyorsan a hátam mögé néztem . Elkezdtem benézni a szekrényekbe , de mindegyikben , csak a cuccaimat találtam . Fordultam meg és észre vettem ,hogy Dave és Jass áll az ajtóban és engem néz.

-Ez nem gyere be. Te remegsz!-jött oda Jass.

-Hadd menyek ki hozzátok-néztem rá , mire csak bólintott.

-Gyere kis félős-emelte fel a kezét Chris, mire oda bújtam.- Dave érdekesen nézett felénk, de ő jelentette ki , hogy ,csak barátja vagyok.

-Nem kellene , annyit ijesztgetned.

-Nem kéne annyi kakaót innod alvás előtt.-és még veszekedtünk egy darabig, amin a többiek jót nevetek, de Kim jött be fagyasztóan komoly arccal és a telefont nyújtotta.

-Veled akar beszélni-adta oda

-Igen tessék!-szóltam bele

-Szia, szeretném hallani a te szemszögedből is.-mondta a kagylóba Patric. A hangján hallatszott , hogy feszül és még szerencsére nem keltette fel a mobil.

-Egy képet nézegettem és mikor fel néztem egy alakot  pillantottam meg. Fekete sapkában volt és ijesztően mosolygott, egyértelműen engem nézett kitudja mennyi ideje. Mikor észrevette ,hogy ránéztem még jobban elmosolyodott és rálehelt az ablakomra. Fekete kesztyűben volt és elkezdett valamit írni a párára, de én kifutottam a szobából és utána meg semmit nem találtak.

-Értem. Holnap reggel csomagoljatok össze és egy másik házba mentek. Kiküldök pár embert ,akik különböző szerszámokkal átvizsgálják a területet. Szeretnéd ugyanazokat az embereket vigyázónak, vagy küldjek másokat?

-Őket szeretném.-ragaszkódtam hozzájuk. Talán , csak én érzem így de összenőtt a csapat és nagyon megkedveltem őket.

-Küldjek hozzájuk pluszba még pár embert?

-Nem szükséges

-Rendben, holnapig még átgondoljuk. Pihenjél, figyelnek majd rád. Jó éjt! Adnád a fiamat?

Felé nyújtottam a kagylót ,mire kiment a szobából. Jess és Page a nyakamba ugrottak , Kim meg csak mosolygott rám. Van egy olyan érzésem, hogy hallották a beszélgetést, de nem értem a reakciójukat…

-Ohh csajos ölelkezés-szólalt fel Chris nyávogós hangos és a hatalmas karjaival átölelt, jól megszorongatott mindannyiunkat. Már fél óra telt el a többiek beszélgettek én meg elbóbiskoltam Chirs karjai közt.

-Jó én beviszem Csipkerózsikát a szobámba az ágyra , majd vele maradok hátha igaza volt.-Mondta Chris és már nyúlt alám. Szólni akartam, hogy fent vagyok, de nem bírtam kinyitni a szám , se a szemem.

-Majd én.-jött be a szobába Dave .

-Haver elbírom és nem tök mindegy kinél van?

-Én szeretném.-makacskodott

-Hogy harcol a szerelméért.-nevetett Page

-Nem a szerelmem.-mormogta vissza

-Mi van köztetek?-kíváncsiskodott Kim is

-Levegő,távolság ruhák és egy ágy-válaszolt

-Na, komolyan…-vágta rá Page és Kim egyszerre

-Jó, komolyan. Foggalamam sincs, de semmi nem lesz.  Csak barátok vagyunk és leszünk is. Ha most megbocsájtotok, jó éjt. -És alám nyúlt majd ment is kifele.

A többiek nevettek és susmogtak , de nem érdekelte ez őt, hallottam , hogy kint még jó a hangulat , de már kezdtem elszakadni a valóságtól.

-Szép álmokat szépségem.-hajamba puszilt és betakart .Az arcomat kezdte simogatni , de innentől már teljesen kiesett minden.

-Gerlepár. Jó reggelt ! Hosszú volt az estétek?-kiabálta Chirs majd hirtelen jéghideg víz terített be.

-Futás-kiabálta Jassica és láttam ahogy a vizes Dave utánuk fut , majd még az ajtóba Christiánra ugrik és nevetve ütni kezdi. Játékos bunyó alakult ki köztük ,majd elterülve a földön nevettek.

-Hát te sem vagy normális, ember.-tápászkodott fel Dave

-Csakúgy , ahogy te.- ugrott fel fekvésből

Az biztos, hogy rögtön magamnál voltam és csavargattam a hajamat. Amint begyógyul a vágás a kezemen tuti megkapja tőlem a magáét…vagy lehet, hogy nem is kell arra várnom..

-Jó , hogyha már fel…bazdmeg Chris-csapta tarkón Kim, mikor észrevette a tiszta vizes ágyat –jó ha már fent vagytok, kezdjetek pakolni. Megyünk egy másik házhoz. Hamarosan jön a két autó értünk.-és már ment ki a szobából a többiekkel együtt én meg hátul ballagtam. Eddig úgy volt ,hogy már alig fáj a lábam, de ma szinte járni se tudok…nem tett neki jót a tegnapi futás, vagy nem tudom..

-Te komoly nem bírtad ki , hogy az utolsó nap szét ne barmolj valamit?-förmedt rá

-Nyugi Kim, megmutatom majd én a jó világot. Úgyse kapunk érte  semmit.-Karolta át a lányt ,aki mikor sikerült levadásznia magáról a kezeket bement a szobájába.

Gyors felöltöztem a hajamat meg feltűztem és már pakolni is kezdtem. Az utolsó csomagoknál tartottam , mikor Jassica bejött segíteni.

-Te már kész is vagy?-lepődtem meg.

-Már mindannyian. Van tapasztalatunk a csomagolásba, így gyorsabban megy és praktikusabban. –kezdett el segíteni.

-Mi van köztetek?-kérdezte

-Nem tudom… legalábbis én szerintem érez valamit irántam, mégis tagadja.. ki tud kiigazodni a pasikon?

-Jó kérdés.

-Most én jövök…pasi ügyileg van valakid?

-A-a …az ég világon senki , és jó ez , így. Beletegyem a fekete dobozba-kérdezte és a fényképre mutatott.

-Létszi- én is beletettem volna , de a kezem tele volt..

-Juj , istenem, kérlek egyszer majd mesélj nekem-nézett rám kérlelő szemekkel , mikor kinyitotta a dobozt. Máskor harapnék , ha beletúrnának, de ő olyan szinten közel került hozzám , hogy legjobb barátnőmként tekintek rá. Eddig , csak fiú barátaim voltak , de őrülök , hogy itt van nekem.

-Akkor még egy csajos este lesz-mosolyogtam és elkezdtük kicipelni a dolgokat. Átnéztük még utoljára mindegyik szobát, de sehol nem találtunk itt maradt dolgot , úgyhogy kocsiba szálltunk és egy teljesen új hely felé indultunk.